Megannyi kérve-kérő, ösztökélő, rábeszélő üzenet és visszajelzés után engedtem a gyengéd verbális erőszaknak, és ezennel PéGYé álnéven belecsapok egy saját blog-ba. Az győzött meg, hogy végülis az elmúlt évtizedek gondos szelektálását követően létrejött ismerősi-haveri-baráti köröm annyi tagja már tényleg nem tévedhet. Egyikük sem a négyből.

Ugyanúgy fogok tehát írni, ahogy eddig is. Bármiről, rendszertelenül, néha ritkán, egyedül a sajátos stílus garantált. Ha már nagyon nem tudok összehozni semmit, kénytelen leszek nosztalgiából bevágni ezt-azt a régebbi szösszeneteimből, de másodszorra lehet, hogy még jobb is lesz.

Őszintén elárulom, hogy kicsit tartok ettől az egész interaktív formától. Ezért előre is köszönöm a pozitív hozzászólásokat, mert sablonosnak tűnhet, de magán a körmölésen kívül mindig ezek adtak óriási lendületet és újabb okot a mosolyra. A negatív kommentekkel csak csínján, mert azt rosszabbul viselem, mint az erősebbik Klicsko, amikor még Hófehérke almájánál is mérgesebb. Esetleg óvatosan lehet szólni, hogy mindent bele, de ez most itt meg itt gáz volt...Mindenkinek nem jöhet be ugyanaz, ha nem tetszik, hát nem kell olvasni.

Nagyobb panasz esetén nyugodtan tárcsázzátok a 06-90-HAJOHANEM számot, és nagyon lassan, tagoltan, négy nyelven meséljétek el, mi minden történt veletek a héten.

Amúgy pedig egy dedikált söralátét jár az első céges rendszergazdának, aki az összes kolléga gépére ráhekkeli kezdőoldalnak a blogot. 

Üdv, PéGYé

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.