PéGyé 2014.04.08. 22:33

Esti mese

És amikor már majdnem frissen fejt tehéntejben terveztem megmosakodni, hogy tutira ne én legyek az a tejillattól mentes szerencsés, aki éjszaka alvás helyett félóránként kel üvöltő gyermekünk menetrend szerinti megnyugtatására,  illetve már csaknem kloroformba mártottam Lujzi kedvenc plüssnyulának bal fülét, hátha sikerül aludnunk legalább egy éjszakát, na akkor beütött a vakszerencse. Vagy nem.

Összetalálkoztunk egy régi ismerőssel, aki amikor meghallotta, hogy miért vagyunk ki ennyire, rögtön feltett néhány keresztkérdést. Ugye Lujzi nem alszik jól? Ugye rendszeresen felébred és nyivákol? Ugye elmászik a helyéről? Ugye ha nem is mászik el, akkor 90 fokkal elfordul, hogy keresztbe feküdjön?

Persze, gondoltam igen nehéz volt kitalálni, hiszen minden gyerek ezt csinálja, ha egyszerre nő mind a 32 foga, és mondjuk fele annyira haspók, mint a mi kis tejpusztítónk.

Az ismerős lányzó határozottan decens iskolai végzettséggel bír, reál beállítottságú, megbízható és amúgy is normális, szóval nem az a tipikus "hirtelen megélhetési okokból sámánnak állok a hatodik emeleti panelben, hátha a home-office-ban összejön a rezsirevaló a sok hiszékeny szerencsétlentől...". Legnagyobb meglepetésemre a nagy reál-beállítottság ellenére mégis kiderült, hogy a saját pozitív tapasztalatuk miatt felcsapott hobbi-pálcás embernek, és természetesen szívesen bemérné a lakásunkat, hogy jó helyen aludjon a bőgő-masina.

Elég szkeptikus vagyok ilyen kérdésekben. Korábban biztos voltam benne, hogy Matuska Szilveszter előbb kap MÁV-kiváló dolgozó kitüntetést, mint hogy egy holmi wannabe-radiesztéta geopatikus energianyalábokat hajkurásszon az otthonomban. Főleg, hogy egy luxushajó bármelyik kabinjában tökéletesen tudok aludni, pedig ott egy vízereket kutató pálcás tudor biztosan agyérgörcsöt kapna.

Akkorra viszont már annyira fáradt voltam, hogy nappal is véreres volt a szemem, kérdés nélkül panaszkodtam, és olyan hisztis voltam, mint amikor fogyókúra során kerül elém egy svédasztalos all-you-can-habzsol. Szóval mondtam, hogy persze, nyugodtan törjön le a dzsindzsásban egy tudományos jellegű csomómentes gallyat, és jöhet méricskélni. Úgyis felettébb érdeklődtem a parketta alatti vízerek és Hartmann-vonalak iránt, illetve kíváncsi voltam a Mariana-árok átlagos mélységének kétharmadánál a vízhőfokra délután negyed négy és fél öt között, amikor a felszínen éppen két párzó bálna bal mellső uszonya árnyékolja a fodrozó hullámokat a naplementében, pont mielőtt eléri a fukusimai halászlé-áramlat a térséget.

Az időpont egyeztetés nem teljesen sikerült, mindenesetre a hallottakat is megfogadva nekiálltunk a precíz sátánüldözésnek. Lujzi ágyát egy méterrel elhúztuk a faltól és derékszögben elforgattuk. A redőnyt úgy leeresztettük, hogy a telihold a féltekét is elkerülte.  Az összes plüssmacira fokhagymafüzér-nyakláncot tettünk, a vért könnyező szentképeket leakasztottuk, helyükre kitettem tinédzserkorom összes photoshop-mentes Zámbó Jimmy képét. Az előszobában meggyújtottam egy másfél méteres ánizsos füstölőt, betettem a végtelenített Kozsó-válogatásomat, és faltól-falig megkentem vazelinnal a járólapot. Csak azért nem írtam ki friss ökörvérrel a bejárati ajtóra, hogy "Krampusz takarodj, alszunk!!!", nehogy a belső udvar leleményes denevérei csak épp az első szót nyalják le, mire reggel megérkezik a kedves mama. Biztos, ami tuti, azért 7 órára felhúztam a csörgőórámat, nehogy elkéssek a nagy szunyálásban a melóból, majd búvárosan dobtam egy hátast az ágyikónkba.

Komolyan máig nem tudom, mi a kísérlet megoldása és végeredménye, a NASA is még időt kért az elemzéshez. Mindenesetre aznap éjjel még felkeltünk néhányszor, aztán még néhány éjszakán át. Az elmúlt egy hétben ugyanakkor végre beállt az éjszakánként egy, azaz mindössze egy etetéses-ébredés, ami valóságos felüdülés. Kipihentek vagyunk, nyugodtak, minden rendben, pedig közben nem jött ki egy fogacska sem, tövig égett a füstölő, a gyermek ugyanúgy elmászik az ágyban és 90 fokot elfordul, viszont csak egyszer kel. Az mondjuk igaz, hogy a magnetofon bekapta Kozsót. Vagy a krampusz lemásolta és azóta azzal riogat a skóciai kastélyokban...

A bejegyzés trackback címe:

https://hajohanem-pgy.blog.hu/api/trackback/id/tr485990715

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sajtosbrokkoli · http://kajapiazongora.blog.hu/ 2014.04.16. 21:49:34

Most akkor frankón az utcán elvégeztél egy radiesztéta pálcaember tanfolyamot? Ha tényleg ennyi elég volt, hívj már fel pls. mert szerintem a miénket már telefonon is beméred.(és nem Kornélhoz kell)
süti beállítások módosítása