Még mielőtt elrohanunk bulizni, gyors etetés, plüssmaci megforgatása Technokol Rapidban, az ágyrácsok lekenése higítóval, mindenkinek BÚEK, és egy gyors évértékelő számadás. Manapság ez olyan trendi így év végén, hogy nem maradhatok ki belőle. Biztosan van, aki év közben is műveli, de most csak Monica Lewinsky neve ugrik be nagyhirtelen...

Bár 2013-ban rég nem látott alacsony szintre esett a turistaként eltöltött külföldi vendégéjszakáink száma, a sílécünk pedig több egeret látott, mint hóbuckát, alapvetően nagyon sikeres év volt.

Az az igazság, hogy családi szinten is jobban teljesítettünk. Nem tudjuk, hogy kinél, mennyivel, miben mérve, és miért, de jobban. Lássuk csak a legfontosabb mutatókat. A három fős álomháztartásunk költségvetési hiányát sikerült a kívánt szintre csökkentenünk. Kicsit megkozmetikáztunk ugyan 1-2 adatot, és magunk közül került ki az álomi-számvevőszék vizsgálóbizottsági elnöke is, de ezeket az apróságokat besöpörtük extradizájnos ikeás szőnyegünk alá. Ami szerencsére nem lapraszerelt, hanem parkettára fektetett.

A családon belüli egy főre jutó GDP (grízes diós paszta) simán meghaladja a kongói átlagot, a nagy szalmonelladiéta után baracklekvárral nagyon jól csúszott, és ez legalább nem is K betűs volt. Ugye kismamák ilyentől tartózkodjanak, ha nem akarnak fusiban ammóniával légvárat fújni, ezért próbáltuk kihagyni a kelkáposztát, csoKit, csirKét, madártejet, stb. A madártejben mondjuk nincs "K", csak abban, amit utána mondasz (ha még nem olvastad, görgess lejjebb). Az év egyik legnagyobb projektje amúgy is a rizsacsökkentés volt. Szerintem legalább 20 %-ot sikerült lefaragni családi szinten, de ehhez kellett a kényszerű répa-krumplis tisztítókúra is. Lujzi meg főleg nem eszi a rizsát, mert kicsit darabos lenne neki így kéthónaposan.

Hát igen, a családi népszámlálás azt az eredményt hozta, hogy 50%-kal nőtt a létszámunk és a nemek eddigi egészséges aránya totálisan felborult. Sebaj, legalább néha két csajjal egy ágyban ébredek. Mondjuk várható volt az októberi gyermekáldás, miután tavaly a Jézuska helyett a perverz Krampusz hozott ajándékot a szürke 3X50=150 árnyalatának formájában. Jövőre szerintem nem lesz gyerekdömping, hacsaknem a Frei végre alvás előtt két perccel átcsap valami politikailag korrekt romantikus szoftpornóba, amikor a hughjackmen-testű főhős gimis osztálytalálkozóját egy átvágós kuponakció miatt véletlenül éppen abba az angyalföldi, független karosszériafényező-műhelynek álcázott swingerklubba szervezik, ahová aznap a megkergült navigáció miatt pont betoppan Brad  Pityu és a komplett magyar vízilabdacsapat néhány csokor rózsával. Nem sok az esélye, és ezt nem csak azért sejtem, mert anno többször is nekifutottam hobbiból a valószínűség-számítás vizsgának. Ez van, csökkent az alapkamaty.

Lujzinak amúgy nagyon örülünk, még ha az újonnan csatlakozókhoz hasonlóan a családi költségvetésbe nem befizető, csak jelentős költséghely. Ráadásul ezzel a rendszertelen időzítésű, de rendszeresen hangos sírással keményen szabadságharcol a rendszer ellen, de nincs apelláta. A következő félévben még csak simán megpróbáljuk életben tartani, aztán utána jöhet a szisztematikus nevelés titokban megszerkesztett gyermeknevelési tanácsadóm alapján. A címe az lesz, hogy Spárta összes, és tematikáját tekintve a nagyszülőkkel kezd.

A felnőttkori munkanélküliségi rátánk Lujzi érkeztével 0%-ról 50-re ugrott, bár Kata otthoni tevékenysége felfogható egyfajta szociális közmunkának is. Ez amúgy nem visszalépés az eddigi karrierjéhez képest, csak egy kicsit lilaakácosabb. Nem is panaszkodik, hiszen titkon mindenki ilyen pozícióról álmodik, csak a ranglétráról és a humánerőforrás-menedzserrel karöltve megtervezett fejlődési és karrierpályádról általában kihagyják az egész napos szoptatás lehetőségét.

A házi inflációt úgy lenyomtuk a konyhában, hogy csak úgy süvít a vízmelegítő, és felpörögtek a beruházások is, elvégre Lujzi hetenként kinövi az aktuális kedvenc rugdalózómat. Nagy sikereket értünk el az újautó-vásárlások statisztikájában, mert miközben mindenhol meredek esés figyelhető meg, mi stabilan tartjuk a stagnáló eredményt. Még sosem volt ilyenünk.

Tervek 2014-re? Csak a szokásos: lefogyok, újrakezdek németül, nyerek a lottón. Standard minden évben, szóval nagyot nem sikerült előrelépni egyikben sem. Na és persze rászoktatni a gyerkőcöt új kedvenc játékra (csendkirály a fábaszorult-férges helyett), illetve minden nap reggelizni, lassan vezetni, sportolni, nem stresszelni, valamint Lujzi-focilabdaszerű lepasszolása esetén Katámmal karöltve spontán szervezett titkos rapidrandik szervezésével sikeresen táplálni házasságunk perzselő romantikájának a nemzetközi űrállomásról is látható szempillaperzselő tábortüzét. Mindig büszke voltam arra, hogy egy bármiről szóló többszörösen összetett mondatot is frappánsan tudok lezárni, még akkor is, ha az utolsó mondatrészben olyan nemzetbiztonsági jelentőségű szupertitokról rántom le a leplet, mint 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.